A szentimentalista énregény

A szentimentalista énregény

Mesajde Attila pe Mie Oct 08, 2008 5:13 pm

A szentimentalista énregény

Énregény: olyan regénytípus, melyben az elbeszélő egyes szám első személyben átélője a cselekménynek, vagy a többi szereplőtől hallott események elmesélője. A szerző általában szereplőként jelenik meg a műben. Az elbeszélő és a szereplő nézőpontja sok esetben keveredhet is, pl. M. Cervantes Don Quijote, J. Swift Gulliver utazásai című regényében a valódiság érzését kelti ez a fajta elbeszélői attitűd. Önéletrajzi énregényben az átélő és az elbeszélő azonossága bizonyos feszültséget teremt.
Szentiemntalizmus: A XVIII. században jelentkező stílusirányzat. A klasszicizmus racionalizmusával szemben az empirizmus filozófiájának hatására a szentimentalizmus a tapasztalatot, az érzelmességet helyezi a középpontba. Ars poetikájában a klasszikus eszköztárat követi, bár alkot új műfajt is, az énregényt, vallomásregényt, melyben a napló és levélforma lehetségessé teszi az érzelmi kifejezés maximumát (J. W. Goethe, L. Sterne, J. J. Rousseau).
A szentimentalista énregény hősei társadalmi okok miatt szenvedő, bukásra ítélt fiatalok (Goethe: Werther szerelme és halála). Beteljesületlen vágyaik és szenvedélyeik rabságában élnek, s ezért sokszor önként vetnek véget életüknek. Kedvelt díszletei a műveknek a sírkertek, a romok, a pusztuló természet.
Kármán József Fanni hagyományai
A Fanni hagyományai a magyar szentimentalizmus legkiemelkedőbb alkotása, az első modern értelemben vett lélektani regény irodalmunkban. A regény Fanninak, egy vidéki nemeslánynak naplójából és báró L.-néhoz intézett leveleiből áll. Fanni édesanyja meghalt, apja újra megnősült, a lánya szeretet nélkül éli napjait mostohatestvérei között. Egy bálban beleszeret egy ábrándos természetű, melegszívű, fiatalemberbe, T-ai Józsiba, aki viszonozza érzelmeit. Lelkének másik szövetségese barátnője, a bárónő, akivel a véletlen ismerteti össze. Fanni boldogsága nem sokáig tart. "A kártörülő hír, megrútítva és hazug nagyságával megbővítve vitte esméretségét" a lány apjának tudomására, aki "kegyetlen szemrevetéseket tett" Fanninak, s eltiltotta tőle a vagyontalan T-ai Józsit. A mostohaanya és a mostohatestvérek gúnyos diadala és gőgös szívtelensége kíséri Fanni tragédiáját. A lány – mint majd később Szép Ilonka – "hervad sír felé," s hiába bánja meg kegyetlenségét az apa, hiába hívja a fiút szerelmese betegágyához: Fanni meghal.
A szentimentális irányzat nemcsak eszmei, hanem művészi újdonságot is hozott, mindenekelőtt az elmélyültebb jellem- és környezetábrázolást. A szentimentális tematika meghonosítása a belső, lelki folyamatok érzékletes rajzával jár együtt. A felfokozott "érzékenység", a rendkívüli szenzibilitás okozza a külvilág


jelenségeinek, főként a természetnek újfajta szemléletét. A szentimentalizmus maradandó alkotásaiban a természet felfedezésének humanista gondolata uralkodik, a táj szépségének vagy zordságának leírása sohasem öncélú, hanem az emberábrázolást segíti elő, az azonosság vagy az ellentét erejével árnyalja az érzelmek rajzát. A Fanni hagyományaiban számos példát találhatunk erre: "A keskeny és magányos völgy lakosa, mikor a hegynek, mely lakhelyét keríti, tetejére legelőször felhág, látja a térséget, mely lábai előtt elnyúlik, a messzeség homályába borított vidéket és a tárgyakat mint árnyékot szemléli, egy nagy végtelenség és zűrzavar nyíl meg előtte, néz, lát, de semmit meg nem különböztet: – Igy vagyok én most!" Ez a hasonlat nem egyszerű díszítés vagy kivetített hangulat, hanem a fiatal nő szerelemre ébredésének finom érzékeltetése.
A szentimentalizmus érzelmi forrongása, az érzelmi élet és a külső világ új, bensőséges kapcsolata harmonikusan fejeződik ki a napló és a levelek műformájában. Ez a formai fikció a valóságos esemény illúziójának felkeltését is szolgálta; elhitető erejére és az olvasók naivitására egyaránt jellemző, hogy sokan a Fanni hagyományait valódi naplónak gondolták, s azt hitték, hogy szerzője egy fiatal lány. A kisregény cselekményének egyszerűsége s a környezet aprólékos rajza csak fokozza ezt a benyomást. Az ábrázolt szűk világ és a egyszerű cselekmény nem akadálya, hanem hitelességével, a jellemrajz sokrétűségével elősegítője az intenzív elbeszélő módszernek.
Sokat foglalkoztatta az irodalomtudósokat a mű eredetiségének problémája. Számos tanulmány vont párhuzamot a Fanni és a Werther között, holott az irányzat közös voltán és stiláris egyezésének esetlegességein túl nincs különösebb belső kapcsolat e két regény között. A szentimentális regények meglehetősen szűk témaköre okozza, hogy a stílus, a hangulat rokonsága mellett igen gyakran akadnak a különböző művekben egyező cselekménymozzanatok.
A magyar valóság realisztikus rajza a regény epizódjaiban bontakozik ki. A pletykázó társaság leírása, az apa durva és bárdolatlan viselkedése s hasonló mozzanatok teszik a szomorú történetet életszerűvé. A magyar vidéki élet színei csillannak meg abban a jellegzetes urambátyámos-uramöcsémes beszélgetésben, amely a szerelmes T-ai és Fanni apja között folyik. Fanni tragédiájának tulajdonképpeni oka abban van, hogy az udvarló vagyoni, családi helyzete nem elégíti ki a nemesi felfogás szerinti követelményeket. "Hol fekszik jószága? neme? hát hol familiája? Nem hallottam én se hírét, se nyomát ..." – így pattog az apa. A környezet durvasága, haszonlesése, az érzékenylelkű fiatal lánnyal szemben tanúsított ridegség űzi a magányba, majd a halálba Fannit. Tragédiája az érzéketlen apa, a szeretet nélküli testvérek, a bátortalanul rajongó szerelmes, a részvéttel viseltető idősebb barátnő, a természet, a táj, a társasösszejövetelek finoman ábrázolt világában teljesedik be.
Az ábrázolt konfliktus is eredetiségre vall. A regény hőséül Kármán fiatal lányt választott. Valóságérzéke mutatkozott meg ebben is, hiszen a női hősben a szentimentális életérzés – különösen a magyar viszonyok között – természetesebben hatott. Emellett alakja alkalmat adott Kármánnak arra, hogy a nők jogai iránt különösképpen érzéketlen feudális erkölcsi normákat leleplezze. A mű konkrétabb társadalmi mondanivalójának hordozója lehetne a szerelmes fiatalember, az ő szerepe azonban ehhez túlságosan elmosódott, halvány (még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy alakja csak Fanni naplójának szavain át mutatkozik meg előttünk). Kármán nyilván azért, hogy a jellegzetesen érzelmi problémát mutassa be, a társadalmi okot óvatosan csak a háttérben szerepelteti, összhangban kompromisszumos hajlamával, amelynek nyomát tanulmányában is fölfedezhetjük.
Kármán úgyszólván előzmények nélkül lett mesteri művelője a magyar szépprózának. A Fanni hagyományai tulajdonképpen én-regény (Ich-Roman), hiszen az előrebocsátott megjegyzések után kezdődő napi jegyzések és levelek minden eseményt és érzelmet Fanni tudatán pergetnek keresztül. A napló, illetve a levélforma, kiváltképp a szentimentalizmus gyakorlatában, mindig nyomatékossá teszi az elbeszélés lírai oldalát, kiemeli az érzelmi színeket. Újszerűsége és költői igézete ellenére megvoltak ennek a regényformának a veszélyei: a monotónia az előadásban, az ismétlés kísértése, az epikai elemek elsorvadása, a jellemek elhalványulása. Nem állíthatjuk, hogy a sokféle veszélyt egyenletes biztonsággal kerülte ki Kármán. A regény jellemei, különösen T-ai Józsi, meglehetősen elmosódottak. Kármán regénye mégis sikeres írói vállalkozás. A Fanni hagyományainak szerkezete igen jó művészi arányérzékről tanúskodik, s fejlett nyelvi igényesség jellemzi a művet: Kármán szakít a terjengős előadásmóddal, a nehézkes körmondatokkal; rövid mondatainak sajátos értelmi és zenei tagolásuk, ritmusuk van.
A Fanni hagyományai még a nyelvújítási harcok előtt keletkezett, és az érzelmek, a lelki folyamatok újszerű ábrázolását Kármánnak a hagyományos nyelvkészlettel kellett megoldania. Új szavakkal nem is igen találkozunk szövegében, de az újdonság erejével ható kapcsolatokat tudott teremteni a szavak között. Stílusát a képek és hasonlatok sűrű alkalmazása élénkíti. Kármánt a dallamosság, lírai ihletettség mellett nagyfokú alkotói ökonómia jellemzi.
Attila
Elev de nota 10
 
Mesaje: 130
Membru din: Joi Mai 08, 2008 5:39 pm

de Robot pe

Robot
 
Mesaje: 1
Membru din: 2008
Locaţie: IT

Înapoi la Limba si literatura maghiara

Cine este conectat

Utilizatori înregistraţi: Google [Bot], Google Adsense [Bot]